A CSOK Hatásai: Mit ért el valójában?
- drtimartunde
- febr. 3.
- 3 perc olvasás
A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) 2015-ös bevezetése óta jelentős hatást gyakorolt Magyarország társadalmi és gazdasági életére. A program célja a születésszám növelése volt, azonban a GKI Gazdaságkutató legújabb elemzése arra mutat rá, hogy a várva várt demográfiai változások nem következtek be a kívánt mértékben. Míg a CSOK hatásai az ingatlanpiacon és az építőiparban egyértelműek, a program össztársadalmi hatásai inkább ellentmondásosak, és sokak számára inkább káros következményekkel jártak.

A CSOK célja és eredményei
A CSOK bevezetésének egyik legfőbb célja a születésszám növelése volt. A program a családok lakásvásárlását támogatta, ezzel próbálva kedvezőbb környezetet biztosítani a gyermekvállaláshoz. 2023-ig összesen 200 ezer család igényelte a támogatást, és 675 milliárd forint összegű támogatás, valamint 677 milliárd forint kedvezményes hitel került folyósításra.
Bár a teljes termékenységi arányszám Magyarországon nőtt a CSOK hatására, a változás nem volt drámai, és a születésszám növekedése nem volt kiugróan magas a nemzetközi környezethez képest. A GKI megállapítása szerint a születésszám növekedését inkább az aktív korúak jövedelmének emelkedése befolyásolja, nem pedig az ingatlantámogatások.
Ez arra utal, hogy a CSOK, bár célzottan próbálta ösztönözni a családalapítást, nem érte el a várt eredményeket. A kormány talán már felismerte, hogy a valódi családtámogatás kulcsa nem a lakásvásárlási támogatásokban, hanem a családok anyagi helyzetének javításában rejlik.

Az ingatlanpiac és az építőipar áremelkedése
Bár a demográfiai célokat nem sikerült elérni, a CSOK hatása az építőiparra és az ingatlanárakra egyértelmű volt. A lakásvásárlási támogatás megnövelte a keresletet a lakóingatlanok iránt, ami az építőipari kapacitások fokozódásához vezetett. Az építőipar növekvő kereslete azonban komoly munkaerőhiányt és túlterheltséget okozott. Az építőanyagok kereslete szintén megugrott, és az áremelkedés gyors ütemben kezdődött.
Az építőanyag-iparban az értékesítési volumen 2015 előtt csökkenő trendet mutatott, ám a CSOK bevezetése után évi 18%-os növekedést tapasztalt. Emellett az ingatlanpiaci árak is drámaian emelkedtek: 2018-ra egy átlagos lakás ára 10 millió forinttal nőtt, amit részben a CSOK is elősegített. Az ingatlanok áremelkedése az egész társadalmat érintette, nemcsak azokat, akik a támogatást igénybe vették. Az áremelkedés jelentős része a keresleti hatásoknak, és az ezzel kapcsolatos spekulációknak volt köszönhető.
A kereslet és az áremelkedés káros hatásai
A CSOK hatása tehát nemcsak azokra volt érezhető, akik részt vettek a programban, hanem az egész társadalomra. Az ingatlanpiacon tapasztalt áremelkedés és az építőanyagok drágulása egyaránt negatívan befolyásolta a lakosság jelentős részét, akik nem részesültek a támogatásból. A magasabb ingatlanárak miatt a fiatal családok számára nehezebbé vált a lakáshoz jutás, miközben az építőipar kapacitásai sem tudták lépést tartani a megnövekedett kereslettel. Az áremelkedés a környező országokhoz képest is drámaian magasabb volt Magyarországon, mivel a kereslet kielégítésére nem álltak rendelkezésre megfelelő kapacitások.
Miért ártott inkább, mint használt?
A CSOK végső soron nemcsak nem érte el a demográfiai céljait, hanem gazdaságilag is inkább ártott, mint használt. Bár a lakáshoz jutást támogatta, az ingatlanpiacra és az építőiparra gyakorolt hatása drámai áremelkedéshez vezetett, ami szélesebb körben is problémákat okozott. Az ingatlanárak növekedése és az építőanyagok drágulása nemcsak a CSOK igénybevevőit, hanem azokat is sújtotta, akik nem vettek részt a programban.
A társadalom számára tehát a beavatkozás több szempontból is kedvezőtlen következményekkel járt. Az áremelkedés következtében sok fiatal család nem tudott élni a lehetőséggel, és nem jutottak hozzá a szükséges lakásokhoz. A várható tovagyűrűző hatásokat nem sikerült megfelelően kezelni, és az építőipar kapacitásainak növelése sem volt elégséges a megnövekedett kereslet kielégítésére.
Következtetés
A CSOK bevezetésének célja, hogy támogassa a családokat és ösztönözze a gyermekvállalást, nem hozott áttörő eredményeket, és inkább a gazdaságra gyakorolt hatásai voltak érzékelhetők. Bár a támogatás segíthetett egyeseknek lakáshoz jutni, a program hosszú távú társadalmi és gazdasági hatásai inkább károsnak bizonyultak. A lakóingatlanok és az építőanyagok áremelkedése olyan problémákat hozott, amelyek sokakat sújtottak, akik nem vettek részt a programban. A CSOK tehát inkább ártott, mint használt, és a kormányzatnak más irányba kellene keresnie a hatékonyabb családtámogatási intézkedéseket.
Forrás: www.24.hu

Comments