top of page

A CSOK Hatásai: Mit ért el valójában?

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) 2015-ös bevezetése óta jelentős hatást gyakorolt Magyarország társadalmi és gazdasági életére. A program célja a születésszám növelése volt, azonban a GKI Gazdaságkutató legújabb elemzése arra mutat rá, hogy a várva várt demográfiai változások nem következtek be a kívánt mértékben. Míg a CSOK hatásai az ingatlanpiacon és az építőiparban egyértelműek, a program össztársadalmi hatásai inkább ellentmondásosak, és sokak számára inkább káros következményekkel jártak.

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) egy remek lehetőség a kisgyermekes családok számára, hogy saját otthonhoz jussanak. A program segítségével akár 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást is igényelhetnek, ha új lakást vásárolnak, vagy használt ingatlant újítanak fel. A CSOK kedvezményei lehetővé teszik, hogy a családok könnyebben elérjék álmaik otthonát. Ha szeretnél többet tudni arról, hogyan igényelheted a CSOK-ot, és milyen feltételek szükségesek hozzá, kérj segítséget szakértőtől! Az ügyvédként segítek eligibilitás ellenőrzésében és a szükséges papírok beszerzésében, hogy a lehető leggyorsabban és problémamentesen hozzájuthass a támogatáshoz.

A CSOK célja és eredményei

A CSOK bevezetésének egyik legfőbb célja a születésszám növelése volt. A program a családok lakásvásárlását támogatta, ezzel próbálva kedvezőbb környezetet biztosítani a gyermekvállaláshoz. 2023-ig összesen 200 ezer család igényelte a támogatást, és 675 milliárd forint összegű támogatás, valamint 677 milliárd forint kedvezményes hitel került folyósításra.


Bár a teljes termékenységi arányszám Magyarországon nőtt a CSOK hatására, a változás nem volt drámai, és a születésszám növekedése nem volt kiugróan magas a nemzetközi környezethez képest. A GKI megállapítása szerint a születésszám növekedését inkább az aktív korúak jövedelmének emelkedése befolyásolja, nem pedig az ingatlantámogatások.


Ez arra utal, hogy a CSOK, bár célzottan próbálta ösztönözni a családalapítást, nem érte el a várt eredményeket. A kormány talán már felismerte, hogy a valódi családtámogatás kulcsa nem a lakásvásárlási támogatásokban, hanem a családok anyagi helyzetének javításában rejlik.


A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) kiváló lehetőség kisgyermekes családok számára, akik szeretnének saját otthont vásárolni vagy felújítani. A CSOK akár 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást kínál, amelyet új lakás vásárlására vagy használt ingatlan felújítására lehet felhasználni. A program célja, hogy segítsen a családoknak lakáshoz jutni, miközben az ingatlanpiacon kedvezményes lehetőségeket biztosít. Ha szeretnél többet megtudni a CSOK feltételeiről és a legfrissebb változásokról, segítek eligibilitás ellenőrzésében és a megfelelő jogi tanácsadásban. Ne hagyd ki ezt a lehetőséget, tudd meg, hogyan igényelheted a CSOK-ot gyorsan és egyszerűen!

Az ingatlanpiac és az építőipar áremelkedése

Bár a demográfiai célokat nem sikerült elérni, a CSOK hatása az építőiparra és az ingatlanárakra egyértelmű volt. A lakásvásárlási támogatás megnövelte a keresletet a lakóingatlanok iránt, ami az építőipari kapacitások fokozódásához vezetett. Az építőipar növekvő kereslete azonban komoly munkaerőhiányt és túlterheltséget okozott. Az építőanyagok kereslete szintén megugrott, és az áremelkedés gyors ütemben kezdődött.


Az építőanyag-iparban az értékesítési volumen 2015 előtt csökkenő trendet mutatott, ám a CSOK bevezetése után évi 18%-os növekedést tapasztalt. Emellett az ingatlanpiaci árak is drámaian emelkedtek: 2018-ra egy átlagos lakás ára 10 millió forinttal nőtt, amit részben a CSOK is elősegített. Az ingatlanok áremelkedése az egész társadalmat érintette, nemcsak azokat, akik a támogatást igénybe vették. Az áremelkedés jelentős része a keresleti hatásoknak, és az ezzel kapcsolatos spekulációknak volt köszönhető.


A kereslet és az áremelkedés káros hatásai

A CSOK hatása tehát nemcsak azokra volt érezhető, akik részt vettek a programban, hanem az egész társadalomra. Az ingatlanpiacon tapasztalt áremelkedés és az építőanyagok drágulása egyaránt negatívan befolyásolta a lakosság jelentős részét, akik nem részesültek a támogatásból. A magasabb ingatlanárak miatt a fiatal családok számára nehezebbé vált a lakáshoz jutás, miközben az építőipar kapacitásai sem tudták lépést tartani a megnövekedett kereslettel. Az áremelkedés a környező országokhoz képest is drámaian magasabb volt Magyarországon, mivel a kereslet kielégítésére nem álltak rendelkezésre megfelelő kapacitások.


Miért ártott inkább, mint használt?

A CSOK végső soron nemcsak nem érte el a demográfiai céljait, hanem gazdaságilag is inkább ártott, mint használt. Bár a lakáshoz jutást támogatta, az ingatlanpiacra és az építőiparra gyakorolt hatása drámai áremelkedéshez vezetett, ami szélesebb körben is problémákat okozott. Az ingatlanárak növekedése és az építőanyagok drágulása nemcsak a CSOK igénybevevőit, hanem azokat is sújtotta, akik nem vettek részt a programban.


A társadalom számára tehát a beavatkozás több szempontból is kedvezőtlen következményekkel járt. Az áremelkedés következtében sok fiatal család nem tudott élni a lehetőséggel, és nem jutottak hozzá a szükséges lakásokhoz. A várható tovagyűrűző hatásokat nem sikerült megfelelően kezelni, és az építőipar kapacitásainak növelése sem volt elégséges a megnövekedett kereslet kielégítésére.


Következtetés

A CSOK bevezetésének célja, hogy támogassa a családokat és ösztönözze a gyermekvállalást, nem hozott áttörő eredményeket, és inkább a gazdaságra gyakorolt hatásai voltak érzékelhetők. Bár a támogatás segíthetett egyeseknek lakáshoz jutni, a program hosszú távú társadalmi és gazdasági hatásai inkább károsnak bizonyultak. A lakóingatlanok és az építőanyagok áremelkedése olyan problémákat hozott, amelyek sokakat sújtottak, akik nem vettek részt a programban. A CSOK tehát inkább ártott, mint használt, és a kormányzatnak más irányba kellene keresnie a hatékonyabb családtámogatási intézkedéseket.


Forrás: www.24.hu


Dr. Timár Tünde vagyok, ügyvéd, és a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) hatásait vizsgálva arra jutottam, hogy a program nem érte el a kívánt demográfiai célokat. A CSOK ugyanakkor jelentős hatással volt a lakáspiacra, ahol az ingatlanárak és építőanyagok ára drámaian megemelkedett, így sok család számára nem hozott előnyöket. A program inkább ártott, mint használt, és más családtámogatási intézkedések szükségesek ahhoz, hogy valóban sikeres változásokat érjünk el. Ha jogi segítségre van szüksége a CSOK-ot érintő ügyekben, bátran kereshet engem!

Comments


bottom of page