Fenntarthatóság a mindennapokban – Miért számít minden apró döntésünk?

Az elmúlt napokban egyre több hír szólt a hőségről, az aszályról és a történelmi mélypontra süllyedő vízállásokról. Sokak számára ezek csak újabb hírek a napi információáradatban, számomra azonban egy fontos kérdést vetettek fel:

Valóban csak akkor kezdünk el vigyázni a természeti erőforrásainkra, amikor már látható a baj?

Úgy gondolom, hogy a fenntarthatóság nem lehet időszakos kampány vagy néhány hétig tartó figyelemfelhívás. Sokkal inkább egy olyan szemlélet, amelynek természetes részévé kellene válnia a mindennapjainknak.

A környezettudatosság a hétköznapi döntéseknél kezdődik

Fenntarthatóság a mindennapokban

Gyakran úgy gondoljuk, hogy a környezetvédelem kizárólag a nagyvállalatok, az állam vagy a nemzetközi szervezetek feladata. Természetesen nekik is óriási felelősségük van.

De közben hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy nap mint nap mi magunk is döntéseket hozunk.

Bekapcsoljuk a klímát. Elindítjuk a szárítógépet. Beülünk az autóba egy olyan út miatt, amelyet akár tíz perc sétával is megtehetnénk. Ezek önmagukban apróságnak tűnnek.

Mégis, amikor több millió ember ugyanazokat a döntéseket hozza meg minden egyes nap, azok már komoly hatással vannak a környezetre.

Nem lemondásról, hanem tudatosságról beszélünk

Sokan úgy érzik, hogy a fenntartható életmód egyet jelent a kényelmetlenséggel.

Én ezt másképp látom.

Nem kell lemondanunk mindenről. Nem kell lekapcsolnunk a klímát a negyvenfokos nyárban, és nem kell teljesen új életet kezdenünk.

Elég, ha tudatosabban használjuk azokat az eszközöket, amelyek már most is rendelkezésünkre állnak.

• Nem 20, hanem 25–26 fokra állítjuk a klímát.

• Kiterítjük a ruhát, amikor süt a nap.

• Elzárjuk a csapot fogmosás közben.

• Olykor gyalog vagy kerékpárral indulunk el.

• Nem pazaroljuk az ivóvizet.

Ezek apró döntések, de hosszú távon ezek alakítják a jövőt.

A víz érték, amelyet sokáig természetesnek vettünk

Magyarország mindig is vízben gazdag országnak számított. Talán ezért is volt könnyű azt hinni, hogy ez az erőforrás kimeríthetetlen. Ma már látjuk, hogy ez nincs így.

Az egyre gyakoribb hőhullámok, az aszályos időszakok és az alacsony vízállás arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a természet egyensúlya sérülékeny.

A víz nem magától értetődő...És éppen ezért közös felelősségünk vigyázni rá.

Mit tanítunk a következő generációnak?

Talán ez a legfontosabb kérdés. Gyermekeink nem azt fogják követni, amit mondunk neki, hanem azt, amit nap mint nap látnak tőlünk.

Ha azt látják, hogy odafigyelünk a fogyasztásunkra, megbecsüljük az ivóvizet, nem pazaroljuk az energiát és tisztelettel fordulunk a környezetünk felé, akkor számukra ez lesz a természetes.

A fenntarthatóság valójában nem a jövőről szól, hanem arról, hogyan élünk ma.

A jog és a társadalmi felelősség összefügg

Ügyvédként nap mint nap azt tapasztalom, hogy egy jól működő társadalom nem kizárólag jogszabályokra épül.

Szükség van felelősségvállalásra, együttműködésre és tudatos döntésekre is.

Számos környezetvédelmi szabály létezik, de a legfontosabb változás mégsem a törvényekből indul el, hanem az emberek gondolkodásából.

Amikor felismerjük, hogy minden döntésünknek következménye van.

A változás velünk kezdődik

Nem tudjuk egyetlen nap alatt megoldani a klímaváltozás vagy a vízhiány problémáját, de minden nap eldönthetjük, hogy egy kicsivel felelősebben élünk.

A kérdés talán nem az, hogy mások mit tesznek, hanem az, hogy mi mit teszünk ma.

Mert a jövő nem egyik napról a másikra épül fel, hanem a hétköznapi döntéseinkből.

Én ma mit tettem azért, hogy holnap is legyen miből élnünk?